Szóvá teszem március 15-ét, most, az ünnep után, újfent.

Még át is futott rajtam, hogy ez az igazi szorgalom,délelőtt ünnepség,de süt a nap, jó az idő, ezért a délután a munkáé. Azért volt egy kis rosszérzés, egy nemzeti ünnep azért nemzeti ünnep, mert ilyenkor ünnepelünk, s bár igaz, hogy egy-egy ünnepség nem tart tovább két-három óránál, de mégiscsak: ezen a napon lélekben is ünnepelünk, az pedig egész nap tart, mondjuk úgy, a lefekvésig. Vagyis ezen a napon nem illik semmiféle szántóföldi, vagy akármilyen munkát végezni, mert a nemzetnek adom meg a méltóságát, a nemzetemet tisztelem meg ezen a napon. Úgyhogy kissé borongós hangulatban tettem szóvá egy helybéli vendéglátósnak a dolgot, aki azonnal helyre is igazított. Nem magyarok dolgoznak a  földeken. Egyetlen magyar parasztot nem lát a határban.

Hát akkor kik? Osztrákok.
Az osztrákok dolgoznak a zsebszerződésekkel elorozott magyar földeken, illetve bérelt földjeiken.No de nemzeti ünnep van! Nekik ez nem számít? Ugyan, hangzott a válasz. Fütyülnek rá. Nekik ez nem ünnep, s őket csak a saját hasznuk érdekli, - no és a saját ünnepeik.

Mi lenne, ha nekem lenne odaát földem, s egy osztrák nemzeti ünnepre mondanám, hogy nem érdekel, nem az én ünnepem. Csakhogy ez az ő területükön történik, s magát azonnal leszednék a gépről, ha önként, a felszólításra sem állna félre, s kapcsolná ki a motort. De mondom, hogy ez meg engem nem érdekel, s dolgozni akarnék tovább. No akkor szépen bevinnék az örsre, s az ünnep után engednék csak ki, „természetesen" jó alaposan meg is büntetnék euróra. Nekik a nemzeti ünnep szent dolog, mindenkire nézve kötelező, aki akkor osztrák földön van. Nincs jól ez így, mint ahogy az sem, hogy a házak többségén nincs ott a nemzeti zászló, alig látni kokárdás embert az utcán. Az „átkosban", 1945-90-ig mindenhol kinn volt a zászló, a kokárdát majd mindenki hordta. Igaz, hogy viszont verték a Demszkyt. Az a válaszom, hogy nem eléggé. Mert az, hogy a Demszky - Gyurcsány horda liberalizmusa milyen károkat okozott a lelkekben,- ezt most március 15-én a nyugati határszélen bizony megtapasztalhattam.

A Független Kisgazdapárt hozzáállásával kapcsolatban egy Margaret Thatcher-ről szóló történettel szolgálunk: amikor az argentínok úgy gondolták, hogy a Falkland szigetek az az ő Malvin szigetük, s el(vissza)foglalták, a miniszterelnök elindította az angol hadihajókat. Mikor a sajtó és a politikai kórus rákérdezett, hogy gondolja ezt, hiszen a földgömb túlsó felén vannak a szigetek, addig annyi minden történik, például „legyalulják" a szigetről az angolokat, csak annyit válaszolt: odaérünk.
Három hétig tartott, míg odaértek, majd pár negyedórás csetepaté után újra elfoglalták, az újfent Falklandnak nevezett szigeteket.

A Független Kisgazdapárt földvédő programja 2014-től működni fog.

Odaérünk.

Hegedüs Péter elnök