Szociális Ellátások

Szociális Ellátások

Információk kisgazdáknak és szimpatizánsoknak

 

Kit tekinthetünk

aktív korúnak?

 

A 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. élet évét be nem töltött személyt.

 

egyedülállónak?

 

Azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy a házastárstól külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőknek, ha a lakcíműk különböző.

 

egyedül élőnek?

 

Azt, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

 

családnak?

 

Egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos, szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

 

közeli hozzátartozó?

• a házastárs, az élettárs
• a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek.
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek)
• a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

 

tartásra köteles és képes személyek?

 

A fentiekben meghatározott közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást a szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartása kötelezett.

 

háztartásnak?

 

Az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

 

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül

tartósan betegnek?

aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel

 

súlyosan fogyatékos személynek?

akinek

• segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányos vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
• hallásvesztése oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, további aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolás: F84.0-F84.9),
• mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó vagy szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes.
• és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

 

 

 

 ELLÁTÁSOK

 

Szociális helyzettől függő ellátások:

-gázár-támogatás

-távhő-támogatás

 

A 2009. évi energiatámogatási rendszer szabályait tartalmazó 289/2007.  (X.31.) Korm. rendeletet legutóbb a 36/2009. (II.25) Korm. rendelet módosította, amely által bevezetett változások 2009. március 12-én léptek hatályba.  A módosítás lényege, hogy a földgáz árának esetleges csökkenésével egyidejűleg az egységnyi elfogyasztott energiához nyújtott fajlagos támogatási mértékek is ugyanezen összeggel csökkenjenek  (a távhő esetében az ún. nagyfogyasztói gázár csökkenésének felével csökken a támogatás összege). A módosítás következtében a támogatott fogyasztók által fizetendő számla végösszege gázár csökkenés esetén nem változik. Amennyiben a lakossági gáz ára nem csökken, a támogatási mértékek sem csökkenek; a módosítás hatályba lépésével tehát a támogatás változatlan marad.

 

Gázár-támogatás

Ki jogosult a gázár-támogatásra?

 

A gázszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét, 99.750,- Ft-ot.  A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

 

Mennyi a gázár-támogatás fajlagos összege?

 

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:

a)    nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, az 57.000,- Ft, a támogatás fajlagos összege: a 20m3/h-nál kisebb mennyiségű gázmérővel rendelkezőkre irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj és 2,556 Ft/MJ pozitív különbözete, de legfeljebb 1,180 Ft/MJ, (40,12Ft/m3)

b)    meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001,- Ft), de nem haladja meg annak a két és félszeresét (71.250,- Ft), a támogatás fajlagos összege: a 20m3/h-nál kisebb teljesítményű gázmérővel rendelkezőkre irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj és 2,771 Ft/MJ pozitív különbözete, de legfeljebb 0,965 Ft/MJ, (32,81 Ft/m3)

c)    meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét ( 71.251,-Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.000,-Ft), a támogatás fajlagos összege: a 20m3/h-nál kisebb mennyiségű gázmérővel rendelkezőkre irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj és 3,088 Ft/MJ pozitív különbözete, de legfeljebb 0,648 Ft/MJ, (20,03Ft/m3)

d)    meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.001,-Ft) , de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750,-Ft), a támogatás fajlagos összege: a 20m3/h-nál kisebb mennyiségű gázmérővel rendelkezőkre irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj és 3,310 Ft/MJ pozitív különbözete, de legfeljebb 0,426 Ft/MJ, (14,48Ft/m3)

Mennyi hőmennyiségre jár támogatás?

 

A jogosultsági időszakban legfeljebb évi 68.000 MJ, (2000 m3) nagycsaládos háztarás esetén legfeljebb évi 136.000 MH (4000 m3) hőmennyiségre.

 

Mennyi a támogatás havi összege?

 

A fent említett fajlagos összeg, valamint a jogosultsági időszakban a felhasznált havi hőmennyiség szorzata. Az önálló gázmérővel nem mért, csak főzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hőmennyiség.

 

Távhő-támogatás

Ki jogosult a távhő-támogatásra?

A távhő-szolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettő jövedelem nem haladja meg a nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét, a 99.750,-Ft-ot.

A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

 

Mennyi a távhő-támogatás fajlagos összege?

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:

a)    nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, az 57.000,- Ft, a támogatás fajlagos összege: 2184Ft/GJ csökkentve 3123,6 Ft/GJ és a nem háztartási, 500m3/h teljesítmény-lekötés feletti fogyasztókra irányadó, Ft/GJ-ban számított, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj pozitív különbözetének felével.

b)   meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001,- Ft), de nem haladja meg annak a két és félszeresét (71.250,- Ft), a támogatás fajlagos összege: 1794Ft/GJ csökkentve 3123,6 Ft/GJ és a nem háztartási, 500m3/h teljesítmény-lekötés feletti fogyasztókra irányadó, Ft/GJ-ban számított, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj pozitív különbözetének felével.

c)    meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét ( 71.251,-Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.000,-Ft), a támogatás fajlagos összege: : 1200Ft/GJ csökkentve 3123,64 Ft/GJ és a nem háztartási, 500m3/h teljesítmény-lekötés feletti fogyasztókra irányadó, Ft/GJ-ban számított, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj pozitív különbözetének felével.

d)   meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.001,-Ft) , de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750,-Ft), a támogatás fajlagos összege: : 816Ft/GJ csökkentve 3123,6 Ft/GJ és a nem háztartási, 500m3/h teljesítmény-lekötés feletti fogyasztókra irányadó, Ft/GJ-ban számított, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj pozitív különbözetének felével.

 

 

Mennyi a támogatások havi összege?

 

A korábban említett fajlagos összeg, valamint a jogosultsági időszakban havi hőmennyiség szorzata.

 

Az energiafelhasználási támogatásra (gázár-támogatás, távhő-támogatás) vonatkozó közös jogszabályok.

 

Mit értünk fogyasztási egység alatt?

 

A háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát, amely szerint

 

a)    a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1.0,

b)   a háztartás második nagykorú tagjának száma 0.9

c)    a háztartás minden további tagjának arányszáma 0.8

d)   a háztartás első és második tagjának arányszáma személyenként 0.8

e)    a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 0.7

 

Ha a háztartás fentiekben felsorolt a)-c) pontja alá tartozó tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a d)-e) pontja alá tartozó tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósításának, a rá tekintettel figyelembe arányszám 0.2- vel növekszik.

 

Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ide értve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, s rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0.2-vel növekszik.

 

Egyedülállónak kell tekintetni azt a személye, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy a háztartástól külön él, és nincs élettársa.

 

A szülőt gyermekét egyedülállóként nevelő szülőnek kell minősíteni, ha háztartásban

• a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
• a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,
• a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, tovább
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos

 

vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek él.

 

 

Hogyan kell kiszámítani a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?

 

A család - a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett - összes havi nettó jövedelmét el kell osztani a háztartás szerkezetét kifejező fogyasztási egységek összegével.

 

Ki állapítja meg a támogatásra való jogosultságot?

 

A fogyasztó kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága.

 

Hogyan kell igényelni a támogatást?

 

A kérelmet igénylőlapon, a lakó, illetőleg tartózkodási hely szerinti illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósághoz kell benyújtani. Amennyiben a fogyasztó ugyanazon lakásában igénybe veszi a távhő és a gázszolgáltatást is, egy igénybejelentőn - értelemszerűen mindkét szolgáltatást megjelölve - igényelheti a támogatásokat. Két igénybejelentőt kell azonban annak a társasházi fogyasztónak benyújtani, akinek fűtési költségeit a közös képviselő számlázza, de a főzéshez vezetékes gázt használ.

 

 

 

Milyen iratokat kell mellékelni a kérelemhez?

 

• a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben még nem került kibocsájtásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított távhő-szolgáltatási, illetőleg gázszámla (részszámla) másolatát,
• a közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, a távhőszolgáltatási díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül társasház esetén a közös képviselő nyilatkozatát, tovább a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított távhő-szolgáltatási számla másolatát,
• közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, a közös képviselő nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gázszámla másolatát,
• a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási helye esetén a szerződés másolatát.

 

 

Mit tartalmaz a közös képviselő nyilatkozata?

 

• annak igazolását, hogy a fogyasztó a távhőszolgáltatást igénybe veszi.
• a fogyasztó lakása fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedes jegy pontossággal meghatározott hányadát,
• a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

 

gázfogyasztás esetén

 

• annak igazolását, hogy a fogyasztó gázszolgáltatást igénybe veszi,
• a fogyasztó lakása fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedes jegy pontossággal meghatározott hányadát,
• a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

 

A fogyasztó lakására eső fogyasztási hányadot - a társasház szervezeti-működési szabályzata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti megállapodás eltérő szabályozásának hiányában - a helyiségek légköbméterében mért térfogata alapján kell megállapítani.

 

Mikortól-meddig állapítják meg a támogatásra való jogosultságot?

 

Ha a fogyasztó a kérelmet 2009. január 31-ig benyújtotta, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a támogatást 2009. január 1-től 2009.december 31-ig állapítják meg.

 

Amennyiben a kérelmet 2009. január 31-jét követően nyújtották be, az igazgatóság a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően a jogosultsági időszak végéig, azaz 2009. december 31-ig állapítja meg.  A jogosult részére a jogerősen megállapított támogatás mértéke a jogosultsági időszakban nem változik, abban az esetben sem, ha a háztartásban élők száma növekszik pl. a gyermek születésével, illetve csökken egyik családtag elköltözésével, vagy a család jövedelmi helyzete változik.

 

Milyen formában jelenik meg a támogatás?

 

A szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta érvényesíti. Ha a jogosult a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a határozatszámok megjelenésével tünteti fel. A távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására eső összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg.

 

gázfogyasztás esetén

 

• önálló mérőórával rendelkező fogyasztó esetén a támogatás összege havonta a számlán jelenik meg.
• társasházi fogyasztó esetén a jogosult háztartásra eső összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg (a támogatást a szolgáltató a közös társasházi számlán érvényesíti). Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlán érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, az Igazgatóság erre határozatban kötelezi.