A Független Kisgazdapárt állásfoglalása az új Alkotmány-tervezet szövegének módosítására

Magyar Országgyűlés

Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi bizottsága

Dr. Szájer József úr

Alkotmány-tervezet szövegező bizottságának vezetője

Igen Tisztelt Bizottság!

Igen Tisztelt Elnök Úr!

A Független Kisgazdapárt Országos Vezetősége 2011 március 19-i ülésén megtárgyalta az Ön vezetésével készülő új alkotmány tervezetét.

Az új Alkotmány megszületését kiemelkedően fontosnak tartjuk, meggyőződésünk, hogy beiktatásának napjával zárul le a rendszerváltás.

Ebben a munkában kiemelkedően fontos szerepet vállalt a Fidesz és a KDNP szövetsége, fogadják elismerésünket.

Az alábbiakban egyrészt állásfoglalásunkkal szeretnénk megismertetni Önöket, másrészt három javaslatunk megfontolását kérjük a tisztelt Bizottság tagjaitól, s Öntől, mint vezetőjüktől:

Javaslataink:

1.      Az Alkotmány „Nemzeti Hitvallás" c. fejezetében álláspontunk szerint téves az alábbi kitétel:

...„Hazánk 1944 március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990 május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."...

Ennek a mondatnak második felével egyetértünk, az első fele viszont féligazságával történelmi tévedést tartalmaz.

Annyiban féligazság, hogy hazánk az önrendelkezését 1944 március 19-én átmenetileg elveszítette, ám a németek kikergetését követően 1945 november 4-én szabad választások voltak, ami még akkor is igaz, ha ez az orosz (szovjet) szuronyok árnyékában történt.

Az 1945 november 1-i választást előkészítő, (a korábbi, 1938-as XIX. törvényhez képest)  1945/VIII. törvény ugyanis megerősítette a szavazás titkos módját, eltörölte kötelező jellegét, valamint mindenféle vagyoni és műveltségi cenzust.

Nagyon reméljük, hogy napjaink hatalomgyakorlói közül nem zavar senkit, hogy az 1945-ös választást a kisgazdák nyerték 57,03%-al, mert nem ez a lényeg!

A lényeg az, hogy az új alkotmányban is szereplő köztársasági államformáról ebben az időszakban döntöttek. Ezzel együtt két, mai napig kiható döntés született.

Az egyik a köztársaság kikiáltása volt 1946 február 1-én (köztársasági elnök: Tildy Zoltán), a másik a forint megteremtése 1946 augusztus 1-én.

Ne tegyenek szemrehányást maguknak. A Fidesz soraiban helyet foglaló egykori kisgazda Horváth János még könyvet is szerkesztett „Tiltott történelmünk" címmel.  A szerzők megállapítják:

„Az 1945- 47 közötti események szinte teljesen ismeretlenek, a korszakot át nem élt nemzedékek számára, vagy torzult formában raktározódtak el az emberek tudatában."...

A magyar önrendelkezés az 1947-es úgynevezett kékcédulás választások során veszett el 1990- ig bezárólag,- addigra sikerült a szovjet befolyást magyarországi ügynökeiken keresztül úgy alakítani, hogy hazánk törvényes miniszterelnökét emigrációba kényszerítsék a házelnökkel együtt, a köztársasági elnök bujkálni volt kénytelen.

Amennyiben a jelenlegi szöveg maradna, úgy az új alkotmány magát a köztársasági államformát is megkérdőjelezi, hiszen az 1945-1947 közötti időszak margón kívülre helyezésével a köztársaság kikiáltását is margón kívülre helyezi, ami akkor is igaz, ha 1990-ben Magyarország harmadszor is hitet tett a köztársasági államforma mellett.

Fentiek miatt tisztelettel javasoljuk, hogy az alkotmánytervezetben jelenleg szereplő, idézett mondat első fele a következőképpen hangozzék:

..."Hazánk 1944 március tizenkilencedikén átmenetileg, - a ránkkényszerített 1947-es választásokkal végleg elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990 május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."...

Tisztelt Alkotmányozó Bizottság! Határozott álláspontunk, hogy a múltat nemhogy végképp, de még részletében sem lehet eltörölni, Önök nem követhetik el nemcsak a történelemhamisítás bűnét, ám egy alkotmány esetében a jóindulatú tévedés sem megengedhető.

2.       Feltétlen fontosnak tartjuk, hogy ugyancsak a „Nemzeti Hitvallás" tartalmazza a következő mondatot:

„Magyarország legfontosabb természeti kincse a termőföld. A termőföld és a föld alatti vízkészlet a nemzeti vagyon része."

Úgy gondoljuk, hogy amennyiben ez a mondat szerepel az új alkotmányban, a magyar törvényhozás ezzel kapcsolatos törvényalkotási lehetőségei és az EU-s, földdel kapcsolatos lobbitevékenység lehetőségei is megnövekednek.

3.      Fontosnak tartjuk annak alkotmányos lehetőségét fenntartani, hogy kétkamarás parlament legyen Magyarországon, amelyben Erdély, a Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, és az Őrvidék, s a legfontosabb társadalmi szervezetek, népcsoportok képviselői jelen lehessenek.

Ennek megfogalmazása Önöknek nem okozhat gondot, szeretnénk ezúton is gratulálni míves szép munkájukhoz. Magyarországon új korszak kezdődik, amikor az új alkotmány elfogadását követően elhangzik a Himnusz és a Szózat.

Az Alkotmány-előkészítő eseti Bizottság minden tagjának jó egészséget kívánunk áldozatos, szép munkájukhoz!

Bort!                    Búzát!                  Békességet!

Budapest, 2011 március 19.

                                               Nagyrabecsüléssel:

                                                                             Hegedüs Péter

                                                                            elnök

                                                                          Független Kisgazdapárt