Tisztelt Kisgazda Barátaim!
Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Demonstrálók!
Az üdvözléskor azt mondtam, végre kilépünk a politika színterére. Ez úgy igaz, hogy a Független Kisgazdapárt egy megváltozott színtérre lép, mert ezt, ami most van, már úgy hívják: hadszíntér.
Rendkívüli párhuzamosságok vannak a Független Kisgazdapárt és az ország, a haza sorsa között azzal a különbséggel, hogy mi valamivel előrébb tartunk. Eljutottunk a megsemmisülés széléig, de megkapaszkodtunk és a csak a kisgazdákra jellemző szívósággal, kitartó hűséggel megtartottuk történelmi pártunkat, a zászlónkat, az Isten, a Haza és a Család eszméjét.
Akár csak a kisgazdapártot, az országot is ellepték a politikai alvilág, de a valóságos alvilág hiénái, akiknek semmi sem szent, akiknek ha tíz keze lenne, minddel csak lopna, csalna, hamisítana. Most Magyarország is szinte a megsemmisülés szélére került, s ez az a pillanat, amikor a kisgazdákra újra nagy szükség van, mert a jobboldalon győzelem 1990 óta a Független Kisgazdapárt nélkül nem volt.
A magyarság szívében a legújabbkori szabadságharc már elkezdődött. Ennek egyik állomása ez a mai rendezvényünk is. Újra a lehetetlennel, egy országcsőddel állunk szemben, mint ’56-ban, s újra neki kell mennünk a lehetetlennek. Magyarországot spekulációs célpontnak tekintik a befektetők, a modern kor rabszolgatartói, mert gazdaságilag legyengült, politikai nimbusza pedig egyenlő a nullával. 1956-ban a nyugat, de a bennünket eltipró kelet is ugyan azért tisztelt bennünket, a szabadság-szeretetünkért, a nemzeti büszkeségünkért. Ezek mára már csak nyomokban fellelhetők.
Oda jutottunk, hogy van egy sunyi demokráciánk, amely a gátlástalan ügyeskedők demokráciája, a szabadság hazája helyett a szabad rablás országáról beszélhetünk.
A párt, amelyet képviselünk, nevében is hordozza a függetlenség kifejezést.
Most pedig ott tartunk, hogy a nemzeti függetlenségünk vált kérdésessé a nemzetközi pénzvilágtól felvett óriáskölcsönökkel. A politikai diktatúrát a pénz, a tőke diktatúrája vette át.
Isten, Haza és Család! Ez a három fogalom a mi életünk kovásza, ezekből a szavakból építette föl a szörnyű ötvenes években minden család a maga külön kis világát, amelynek remény volt a neve. Most, amikor újra elképesztő méreteket öltött a szegénység, naponta megyénként tízesével, húszasával kapcsolják ki az áramot olyan portákon, olyan tanyákon, de még városi lakásokban is, ahol a családoknak esélyük sincs arra, hogy visszakapcsolhassák, olyan érzésünk van a mai 60 év körülieknek, mintha egyszer ezt már átéltük volna. Annakidején az 50-es években Isten nevével, a hazájuk iránti rajongó tisztelettel és a családjuk szeretetével védekeztek az emberek egy eszelős hatalom ellen, és senkinek nem az jutott eszébe, amikor a cérna elszakadt, hogy a lehetetlennel próbálkozik.
Nemcsak azt mutatta fel a magyarság akkor, hogy szeretjük a szabadságot, nemcsak azt, hogy ragaszkodunk népünk hagyományaihoz, és nemcsak azt, hogy szeretjük azt a földet, ahova születtünk.
Azt mutattuk fel, hogy nem hagyjuk megalázni magunkat! Megaláztak bennünket az 50-es években. Veréssel, kitelepítéssel és már akkor is a határon túlra zavarással érték el, hogy átmenetileg engedelmességre kényszerítettek milliókat. Egyszer csak fölemelte fejét a magyarság, és megmutatta a világnak, hogy nem minden az erő, nem minden a hatalom, és nincs lehetetlen!!!
Most pedig fogalmazzuk meg mi magunk, hogy mi a lehetetlen a magyar nép számára.
Lehetetlen elfogadnunk, hogy Gerő Ernő szelleme visszatérjen, csak most Gyurcsánynak hívják. Olyan faluromboláson vagyunk túl, amire még Ceausescu is megnyalná a tíz ujját. Lehetetlen bennünket újra megalázni. Tudatnunk kell mindenkivel, hogy a magyar nép megalázottságában is büszke nép, és bár nagyon türelmes, a türelmének is van vége. Lehetetlen, hogy akik a magyar történelmet megszakították, ott folytassák, ahol abbahagyták, csak más eszközökkel. Az úgynevezett baloldalnak tudomásul kell vennie, hogy nem lehet újra és újra kitermelnie az 1957. május 1-jét, a Hősök terén ünneplő tömeget. Nem lehet a kis hazugságot a nagy hazugságra alapozni és fordítva! Nem lehet egy letűnt kor kettős nevelését újra visszahozni!
A nemzet erkölcsi megújulása, a magyar öntudat megerősödése elmaradt. Mostanra kiderült: a politikában nincs morál, a jelenlegi demokrácia ugyanolyan képmutató és gyalázatos rendszer, mint a kommunizmus. Az, hogy legalább működik és funkcionál, nem vigasztalja a szegényeket.
Tudomásul kell venni mindenkinek, erkölcsi rend nélkül nincs politikai rend! A szép szavak zsarnokságának véget kell vetni, a beszéd már megint a valóság elfedésére szolgál. Az Európai Unió klubjának megbecsült tagja csak akkor kívánunk lenni a továbbiakban, ha alapvető nemzeti érdekeink nem sérülnek.
Mi, a Független Kisgazdapárt tagjai azt mondjuk, hogy új reményeket kell megfogalmaznunk, és ehhez kell szövetséget kötnünk a választókkal.
A nemzeti lét egyik legfontosabb elemének tartjuk a kiszámíthatóan működő államkereteket. Az állami újraelosztó szerepet csak a népjólétre törekvés irányíthatja, különös tekintettel arra, hogy a demográfiai helyzetet házon belül és nem betelepítéssel kell megoldani.
2010 és 2011 fordulópont lesz a magyarság életében. Ha nem változik a helyzet, 2010-ben megfordul a fiatalok és az idősek aránya, s többen lesznek az idősek. 2011-ben pedig a külföldiek is szabadon vásárolhatnak földet Magyarországon. Az ország eladósodottsága 2010-re elviselhetetlen méretet ölt. Az IMF pedig elvárja, hogy a mindenkori kormány tudja a kötelességét, és akár újabb megszorításokkal is, de biztosítsa a hitelek visszafizetését, védve az IMF pénzét.
De mivel fogunk fizetni? A földdel? A vízkészletünkkel? Családi házainkkal? Középületeinkkel? Hatalmas hiteleket vett föl most a kormány, amelyeket úgy kellett volna felhasználni, hogy a még nagyobb leszakadást meg lehessen előzni. Ehhez képest újabb és újabb hiteleket vesznek föl egy olyan világgazdasági helyzetben, amikor újabb és újabb gazdasági szökőárak árasztanak el bennünket és ráadásul amit tegnap igaznak mondtak, az mára kiderült, hogy hazugság. A mocsár egyre mélyebb.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb hazugsága az volt, hogy a piac mindent szabályoz, úgymond: elintéz. A piac egyelőre a jövőnket intézte el és csak az állam által nyújtott mentőövekbe kapaszkodhatunk.
A magyar szabadságszerető nép. Mindig szerettünk volna szabadok lenni, de mindig ült a nyakunkon valaki. Tatár, török, osztrákok, németek, oroszok. Most a tőke, a tőkések által gerjesztett adósság ejtette foglyul a tisztességesen dolgozó és adózó polgárokat.
A rendszerváltáskor ügyeskedő, az állami vagyont megszerző, a pénzüket külföldre mentő bűnöző milliárdosokat nem érinti, sőt a tönkrement vállalatok vagyonát a hitelek miatt elúszott ingatlanokat, a földet újra fillérekért felvásárolják.
Ezt tűzzel, vassal meg kell akadályozni!!!
A spekulánsok célkeresztjében a magyar föld áll.
A magyar föld nem eladó!!!
Valamennyi kisgazda lelkében úgy él, hogy a magyar föld a Szent Korona része, és nem eladható. Ez egyébként Angliában is így van, és ezt az állapotot nekünk is így kell visszaállítani.
Első követelésünk az, hogy a földvásárlási moratóriumot 2015-ig ki kell tolni, mert az ingatlanvásárlási hullám már elindult, s addig is, amíg újra eladhatatlanná válik a magyar föld, a Szent Korona védelme által, - … addig is, azonnal módosítani kell a jelenlegi földtörvényt.
Tanka Endre professzor javaslata – ez szerepel a petíciónkban –, ha átmeneti időre is, de védelmet nyújt a magyar föld, és a magyarság számára. Ő egyébként agrárjogi tanszék vezetője a Károli Gáspár egyetemen.
A sürgős védelmet az is indokolja, hogy pl. a tanyákat körülvevő 6000 négyzetméternyi területet is ingatlannak tekintik, s amikor külföldiek tanyákat vesznek, azonnal földet is vettek. Jelen pillanatban 5000 külföldinek van Magyarországon tanyája, amelynek a földje is az övé.
A magyar föld Európa valamikori mintagazdaságának terepe is.
A magyar mezőgazdaság teljesítménye 1990 és 2008 között jelentősen visszaesett. A nemzetgazdaság összes beruházásaiból való részesedése az időszak elején 8,7 százalék volt, tavaly 3,7 százalékra csökkent. 1990-től napjainkig a mezőgazdaság termelési értéke jelentős mértékben csökkent, különösen az állattenyésztés esett vissza. Az úgynevezett agrárrendszer-váltás hatása és a piacok elvesztése az állattartókat érintette a legérzékenyebben. A 100 hektárra jutó szarvasmarha állomány nagyságát tekintve az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország az utolsó helyre került. A sertésállomány a 11. helyen van.
2007-ben az ország 7,7 millió hektár termőterületéből csak 5,8 millió hektár állt rendszeres mezőgazdasági művelés alatt. Az elmúlt hét évben 40 ezer egyéni gazdálkodó hagyott föl a zöldségtermesztéssel. A magyar mezőgazdaság rendkívüli erősségei: a kedvező földrajzi, természeti és klimatikus adottságok a mezőgazdasági termelés évszázados hagyományai, a hungarikumok egyre szaporodó száma és mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben meglévő tudományos felkészültség arra bátorít minket, hogy az Európai Unióban sokkal, de sokkal keményebben kell harcolni a mezőgazdasági érdekeinkért, ami egyúttal pontosan a kitűnő minőség miatt az ő érdekük is. Miközben gagyi borokkal, tehenet sose látott tejjel teszik tönkre a magyar gazdákat, az őstermelőket.
Egyedülálló adottságaink nincsenek kihasználva. Elmaradt a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások tőkésítése. Az alacsony felvásárlási árak, az alacsony jövedelmezőség a mezőgazdaságban dolgozók kedvezőtlen korösszetételéhez vezetett. A fiatalok nem láttak, illetve nem látnak perspektívát a helyi gazdálkodásban, a gyenge infrastruktúráról ne is beszéljünk. Egyszóval mindazokat a természeti és tapasztalati előnyöket, amelyek az előző századokban Magyarországot vezető mezőgazdasági országgá tette, a rendszerváltás utáni politika bűnös módon kihasználatlanul hagyta, s ezzel a mostani helyzetbe engedte süllyedni.
Az Unióba történő belépéssel együtt nem épült ki az uniós és nemzeti források folyósításának és zökkenőmentes pályáztatásának intézményrendszere, a támogatásokat a gazdák jelentős késéssel kapják meg, – bárhonnan kapják. Az állam a pályázatok előkészítésében és az önrész megelőlegezésében nem segítette kellően a gazdákat. Az Európai Unió előírásai és egyéb külső körülmények az ágazatok szervezetlensége, a megfelelő marketing hiánya a gazdákat versenyhátrányba sodorta, és az olcsó import miatt még a hazai piacról is kiszorultak. A jelen helyzet kialakulásában nem lehet eléggé hangsúlyozni a politika káros szerepét. 1990 óta először, most olvashatók azok az elképzelések, hogy az áruházláncok a polcaikra kötelesek feltenni 60-80 százalékban magyar termékeket is. Az áruházláncok az adókedvezményekért kétszer állnak sorba, a magyar termékekért – tisztelet a kivételnek – egyszer sem. A mostani pénzügyi és gazdasági válságban nemzeti agrárstratégia kialakításával kell a fejlődést elindítani.
A Független Kisgazdapárt javaslatot tesz a minisztérium, az agrárképviseletek agrárszakemberek, egyetemi tanárok, közgazdászok és gyakorló gazdák részvételével a Magyar Gazdák Tanácsának életre hívására, azzal, hogy a magyar mezőgazdaság 15 éves gazdasági és szakmapolitikáját dolgozza ki, amely minden regnáló kormányra kötelező lenne.
Javasoljuk, hogy ez a grémium tegyen javaslatot az államelnöknek az „Év gazdája” és az „Év gazdasága” díj alapítására.
Támogatjuk a kiváló Ángyán János professzor kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál, amelyben a legújabb agrártámogatási rendszer visszavonását követeli. Ez azokat a bérlőket hozza kedvezményezett helyzetbe, akik a jelenlegi hatalom által meghatározott bázisévben bérlők voltak. A földet bérbe adók, a földbérlet lejárata után úgy kapják vissza földjeiket, hogy a támogatási jogosultság már nem neki jár, mert az forgalomképes vagyoni jogként a bérlőnél marad, sőt a támogatás örökölhető.
Hol is van itt az úri huncutság? Sehol, ugyanis ez elvtársi huncutság, mivel csak ők tudtak a bázisév kijelöléséről. Van hitelprogram is: az új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogram, aminek leghosszabb része az a felsorolás, amelyben a hitelezésből kizártak körét részletezi. Bízvást mondhatom 50 kisgazdából jó, ha egy alkalmas, mert idézem a felsorolás utolsó pontját: ki kell zárni a hitelkérelmezésből azt, aki: nehéz helyzetben van.
Mobilizálható tőkével, kedvező agrárhitelekkel az államnak minden korábbinál jobban kellene támogatnia a termelést korszerűsítő beruházásokat.
2000-2007 közötti időszakban összesen 661 milliárd forintot fordítottak mezőgazdasági beruházásokra, ez a nemzetgazdaság összes beruházásának 3,7 %-a A mezőgazdasági beruházás a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartozik, erre a gyorsaságra a mai válságos időkben különösen szükség van!
Az újabb magyar gazdasági, ezen belül az agrárválság megelőzésének állami feladatai:
Az egészségügy és az oktatás, valamint az agrár és vidékfejlesztés hosszú távú koncepciójának kialakítása, mert erre lehet alapozni a szükséges reformokat. A baj óriási, de el kell kerülni a kapkodó, ötletszerű döntések nyomán keletkező újabb káoszt és kárt.
A tradicionális állattenyésztés (pl. lótenyésztés, lósport) és növénytermesztés szőlő, gyümölcs, fűszerpaprika termesztése nemzetközi hírnevének visszaszerzése.
A világhírű mezőgazdasági oktatásunk nemzetközi hírnevének visszaállítása, az oktatás színvonalának emelésével és nemzetközi konferenciák, kiállítások rendezésével Európa mezőgazdasági fővárosává kell válnunk!!!
Az erdő és vadgazdálkodás, a halászat egyértelmű szabályozásával szigorúan ellenőrizni kell és büntetni a jogsértőket. Sürgősen fel kell számolni az erdeinket, vadállományunkat kíméletlenül írtó maffiákat
Meg kell szervezni a helyi gazdákból, erdészekből, vadőrökből, halászokból szerveződő Gazda – őrségeket, akik figyelmükkel, szakértelmükkel segíthetik a természeti erőforrásaink megőrzését és persze a helyi rendőrség munkáját.
Ha már a rendőrségről van szó: vissza kell állítani a rendőrök és a polgárok közötti 2006 október 23-a előtti viszonyt, amelyet az egymásrautaltság és a kölcsönös tisztelet jellemzett.
De vissza a mezőgazdasághoz!
Az élelmiszeripar jelentős részét állami, illetve magyar befektetők feltőkésítésével magyar többségi tulajdonba kell venni.
2006-ban azoknak a társaságoknak, amelyekben külföldi tulajdonos is volt, csak 1/6-a működött hazai többségi tulajdonban.
Magyarország most, az általános válság idején tudja megerősíteni a helyét az Európai Unióban. Bedőlt a pénzvilág, romokban az ipar, a mezőgazdaság maradt az egyetlen biztos pont. Az élelmiszerek árának emelkedése nagy lehetőségeket is nyújt egyben a hazai mezőgazdaság számára. A magyar mezőgazdaság érdekeit az Európai Unióban a Független Kisgazdapárt által delegált képviselők tudják igazán érvényesíteni!!!
A Független Kisgazdapárt önállóan indul a 2009-es Európa Parlamenti választáson. Indulóink listáját március 15-i ünnepségünkön ismertetjük.
A hungarikumokat fokozott állami védelem alá kell helyezni. Semmiféle négy mancs szervezet ne tehesse rá a büdös mancsát családok ezreinek életére. Álságos piaci rafinériával ne tehessenek tönkre mezőgazdasági ágazatokat!
A kutatásra, fejlesztésre fordítandó keretből a mezőgazdasági kutatás többet kapjon, mert gyorsabban hoz többet.
Végezetül: követeljük, hogy adókedvezményekkel, kedvezményes hitelekkel intézményesen csábítson a kormány minél több fiatalt vidékre, s ezen a módon segítsék a cigányság munkához jutását is.
Követeljük, hogy jóval több kedvezménnyel segítsék az őstermelőket!
Nagy tévedés, hogy a problémák a hitelekkel megoldódnak. Az igazi nagy problémák még csak most jönnek. A magyar cégek részére az exportpiac lanyha, gyenge az árfolyam, a nagyvállalatok még csak működnek, de az anyacégeik egyre komolyabb problémákkal küszködnek. Amíg drasztikus kiadáscsökkentés nem lesz, amíg drasztikus járulékcsökkentés nem lesz, a gazdaság nem kap levegőt, nem lendül be.
Miért tudott Szlovákia és Románia is új adórendszert bevezetni? Szlovákiában azóta euróval fizetnek, Romániában 90 %-os támogatásban képesek azokat a háztartásokat támogatni, ahol napkollektorokat szerelnek fel, hogy kevesebb energiagondja legyen az államnak.
Ott tartunk, hogy ha egy vállalkozó tisztességesen befizeti az adóját, postafordultával akár csődvédelmet is kérhet. A kis- és középvállalkozásokat ki kell engedni a fekete, és a szürkegazdaságból.
De hát a pénzügyi válság legvégén a lakosság, az egyszerű állampolgár áll.
Felszólítjuk a kormányt, hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amelyből kisegítik a forint gyengüléséből bekövetkezett összeg és az induló kölcsönösszeg közötti különbözettel a lakosokat. Már hallom, hogy visszakérdeznek, hogy a csodába gondolom ezt, hiszen mindenkivel aláíratták azt a szerződési pontot, mi szerint tudomásul vesszük, hogy a forint gyengüléséből származó esetleges kockázatot vállaljuk.
Igen, csakhogy mi olyan bankokkal kötöttünk szerződést, amelyekről úgy tudtuk, hogy talpon maradnak. Ehhez képest olyan államhitelekből tőkésítik fel a bankokat, amely hiteleket megint csak a lakosok fognak megfizetni.
Követeljük, hogy ne a külföldi bankokat, hanem a magyar adósokat konszolidálja a magyar állam.
Követeljük, hogy a hitelfelvételek miatt bajbajutott, fizetésképtelen embereknek valamennyi bank adjon moratóriumot első lépésként. Majd ezt követően, ha továbbra is fizetésképtelen az állampolgár, az előbb említett pénzügyi alapból segítsék egy kölcsönösen megállapodott ideig, amelynek a feltételeit persze ki lehet dolgozni- Érthetetlen a bankok konszolidálása. Ezek nem magyar bankok, jelentős haszonnal dolgoztak.
Miért nem az anyabankok konszolidálják, miután nekünk semmilyen módon nem volt közünk ahhoz a pénzügyi válsághoz, amelynek a levét isszuk.
A banki konszolidálásra fordított összegeket a hitelek kiegészítésére kell fordítani, így megelőzhető lenne több ezer család tönkremenetele. A hitelfelvevőkön keresztül kellene konszolidálni, a banki szféra így feneketlen kút.
Beszéljünk egy kicsit a felelősségre vonásról. Kínában a tejpor-hamisítókat felakasztják. Csak játszunk el a gondolattal: ha a kínai törvénykezést csak rövid időre bevezetnék az amerikaiak, New Yorktól Los Angelesig lógnának a bankárok.
Egy egész világot döntöttek válságba? Hallottunk letartóztatásokról? Szeretnénk tudni a számát és nevét azoknak a bankoknak, bankároknak, akik felelőtlenül hiteleztek. Szeretnénk megtudni, hogy ennyire erős –e az amerikai gazdaság, hogyha megbillen, az egész világ pókhálóként beleremeg, vagy pedig ilyen hatalmas méretű volt a felelőtlenség.
Az orosz ukrán gázvita kapcsán a magyar miniszterelnök kezdeményezte az Európai Uniónál a kárt okozó vita felelőseinek felelősségre vonását, illetve az elszenvedett károk megtérítését. Felszólítjuk a jelenlegi magyar miniszterelnököt, kezdeményezze az Európai Uniónál a felelőtlen amerikai bankárok felelősségre vonását egyúttal az új elnök vállaljon szerepet azoknak a pénzügyi guantanamóknak, hitelintézeteknek, alapoknak a felszámolásában, amelyek nem száz rab egyébként máshol történő elhelyezéséről szólnak, hanem százmilliók nyomorba döntéséről. Az Egyesült Államok pénzügyi atombombákat szórt le világszerte, minden következmény nélkül.
Európában csak egy politikusban lehet bízni, az is nő: Angela Merkel a szigorúság híve, nem győz figyelmeztetni: ha újra elszalad a hiány sok országban, annak beláthatatlan következményei lesznek. Élesen bírálta az Egyesült Államokban újra népszerűsödő „olcsó pénz” politikáját, amely máris elülteti a következő válság magvait.
Utoljára Bokros idejében járt nálunk az IMF, akkor valutaleértékelést, tömegprivatizációt, felpörgetett inflációt kértek, és kaptak. A jelenlegi helyzetben, amikor a forint romokban hever, az IMF újabb drasztikus elvonásokat diktál, az egészségügy, oktatás, szociális szféra terén. Elképesztő, hogy az IMF arra adta a sok pénzt, hogy a multik profitjaikat megkaphassák, és persze az IMF is vissza akarja kapni a pénzét.
Ezért követeljük, hogy az állam életét alapjaiban befolyásoló, nagyjelentőségű külföldi és belföldi bankoktól történő hitelfelvételt csak az országgyűlés hagyhassa jóvá, méghozzá 2/3-os többséggel!
Az Országgyűlésről szólva nem lehet elmenni szó nélkül a tegnai rendkívüli ülés mellett. Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb szégyene, hogy a jelenlegi válságos helyzetben a honatyák, a pártok továbbra is csak egymással, s nem a válság megoldásával foglalkoztak.
Kedves Barátaim, Kisgazdák!
Újra bebizonyosodott, hogy a Független Kisgazdapárt helye a parlamentben van, a mi pártunk szellemisége, erkölcsi alapállása, felelősségérzete és harcossága hiányzott tegnap a parlamentből. A harmadik erő hiányzott a parlamentből.
A harmadik erő: mi vagyunk!!!
Az előre hozott választás elnevezésű üres léggömböt ki tudja hanyadszor engedik fel, s szúrják ki, mint tegnap. Mi kisgazdák tudjuk, hogy ennek esélye 2006 októberében volt, a realitás az, hogy 2010-ben lesz.
Az Országgyűléssel, pontosabban a képviselőkkel kapcsolatosan a Független Kisgazdapárt támogatja azt a kezdeményezést, amelyhez aláírásokatt itt, ezen a téren is gyűjtenek és arról szól, „Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
A Független Kisgazdapárt részéről a téren látható szórólapunkban is kijelentettük, hogy egyetértünk a kezdeményezéssel, de elvárjuk, hogy az országgyűlési képviselők a mai gazdasági helyzetben megspórolják a népszavazás kiadásait, és önként elállnak attól, a csak megélhetési politikusokra jellemző hozzáállástól, amely újabb bűncselekményeket gerjeszt, mondván, ha azoknak szabad, mi sem számolunk el. Az országgyűlési képviselők jelenlegi elszámolási gyakorlata önmagában része a fekete gazdaságnak. Érdekes, hogy egyhangú döntést kizárólag akkor hozott a magyar országgyűlés, - amely valami oknál fogva sehogy se akar lefogyni 200 főre – amikor a költségtérítésük átalányösszegére és az arra vonatkozó 15 százalékos áfára kellett szavazniok.
Követeljük, hogy a parlamenti képviselők költségelszámolási szabályozása ne térjen el a valamennyi állampolgárra érvényes költségelszámolástól és áfa-fizetési kötelezettségtől. Semmiképpen ne emeljék az áfát, mert az számtalan más dolog költségét is emeli. Az áfa emelése szintén az egyszerű állampolgárt érinti a legkomolyabban, mivel áfa-visszaigénylési jogosultsága nincs. De más gond is van a képviselőkkel.
Elfogadhatatlan az az álláshalmozás, amelyet egyes parlamenti és önkormányzati képviselők produkálnak. Személyükben a törvényhozói hatalom keveredik a végrehajtó hatalommal. Nem egy és nem kettő országgyűlési képviselő egyik kezével a parlamentben szavaz, a másik kezével az önkormányzatban. És nem mindig egyformán! Természetesen itt is, ott is több bizottságban, esetenként pedig önkormányzati képviselőként, polgármesterként tiltakozik olyan törvény ellen, amelyet korábban maga is megszavazott. Ezek a képviselők a tiszteletdíjaikkal két-három munkavállaló éves jövedelmét veszik fel havonta.
Követeljük az országgyűléstől, hogy törvényben korlátozza a képviselők többszörös munkavállalását és javadalmazását, és azt is, hogy hány javadalmazás nélküli megbízást vállalhat.
Országgyűlési képviselő nem vállalhat önkormányzati pozíciót és viszont. A képviselő első és egyetlen feladata a választók képviselete legyen!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A válságos időt egy nagyon szomorú jelenség is kíséri, aminek megoldása a Független Kisgazdapárt programjának is része!
Haza akarjuk hozni fiataljainkat,…orvosainkat, …mérnökeinket!
Egy őrült ajánlás úgy szólt, ha nem tetszik, el lehet menni külföldre. Ezernyi fiatal, a magyar jövő ment már el, akik nem tudják még, hogy az ember ha külföldön él, hiába beszéli jól a nyelvet, hiába ismeri jól az adott nép kultúráját, még ha be is fogadták, - mindez kevés, külföldinek tartják élete végéig. Nincsenek meg a szociális és kulturális gyökerek, a család közelsége, a gyermekkori emlékek.
Egy világhírű magyar kutató mondta: ha külföldön fedez fel valamit, akkor egy téglával járul hozzá a tudomány építményéhez. Ha itthon tesz felfedezést, a világot is gazdagítja, de Magyarország nemzetközi megbecsültségét is növeli.
Tisztelt Demonstrálók! A demokráciához bátorságra, kurázsira is szükség van, és sok-sok felelősségre. A válságot csak stabil identitással lehet átvészelni. Mint tudjuk, ezt is kikezdték. Az árpádsávos zászlóra, a magyarság szent zászlajára egy másik őrült valamikor rátétette a nyilaskeresztet.
1956-ban a piros-fehér-zöld zászlót azzal vette vissza a magyarság magának, hogy kivágta belőle a sarló-kalapácsos önkényuralmi jelképet.
Mi, most itt, szeretnénk megoldani azt, hogy ne üldözzék történelmi zászlónkat, felmutatunk egy olyant, amelyből a nyilaskeresztet kivágtuk.
Ettől a pillanattól kezdve az árpádsávos zászló újra a magyarság szent történelmi zászlaja, nem tűrjük, hogy összemossák önkényuralmi jelképpel, nem tűrjük, hogy valakit csak történelmi tisztelete miatt üldözzenek.
Most pedig ismertetjük petíciónknak azt a részletét, amelyik a föld védelméről szól. Azért olvassa ezt fiatal, mert amikor mi már nem leszünk, az ő illetve az ő generációjának kötelessége lesz a magyar föld védelme.
Felolvasás után:
Amennyiben a petícióra 2009. február 28-ig nem reagál az országgyűlés, nem tűzi napirendre, úgy a Független Kisgazdapárt országos népi kezdeményezéssel élve a jelenlegi alkotmány ide vonatkozó pontja alapján rájuk kényszeríti. Kérem munkatársaimat, adják át az országgyűlés elnöke munkatársának a 377 parlamenti képviselő számára címzett borítékunkat, amely tartalmazza a petíciónkat.
Tóth István főtitkár és dr. Török Pál régióelnök átadják a csomagot.
Tisztelt Kisgazda Barátaim!
Mindenki láthatja, tudja: nagy a baj, a feladatunk óriási, a maga területén mindenki álljon helyt, tegye meg, amit tud.
Búcsúzóul a Szózat előtt egy mondatot engedjenek meg útravalóul, nagy szükségünk lesz rá a következő hónapokban:
Becsüljük a múltat, reméljük a jövőt, mindig egymásért, soha egymás ellen!
Isten minket úgy segéljen!